Ebben a témában temérdek oldalt olvastam el, a magyartól a külföldi tanulmányokig, össze-vissza mindent. 3 hét vérzés alatt, 0-24-ben fekvéssel nem volt jobb dolgom. Semmiképp sem okoskodni szeretnék, mert ha valamire már csak 1% esély van, és azok pont mi leszünk, akkor tudom, hogy sovány vigasz egy táblázat. Iránymutatásnak azonban hasznos lehet.

A saját dokim szerint minden megtermékenyülés 50-70%-a végződik vetéléssel. Ez így nagyon magas arány, viszont ezeknek a nagy része csak ún.kémiai terhesség, azaz a pozitív tesztig sem jut el a folyamat.

Ez egy statisztika, ami átlagot számolt több oldalon feltüntettett számok alapján, de a forrás szerzője is kiemeli, hogy ez a nagyon durva átlag, ami nem veszi figyelembe a kort, a korábbi vetélések számát, és hogy volt-e már szívhang.

Itt pedig már arról van szó, hogy a szívhang megjelenése után miképp alakulnak az arányok, két különböző tanulmány alapján:

Forrás megtekintése: itt

Szóval ez nem annyira fekete-fehér, mint ahogy mi azt szeretnénk, hogy legyen.

Vetélés lehetséges okai az első trimeszterben:

Genetikai probléma: ez a leggyakoribb, nem durrogtatnék kliséket, hogy "jobb is, ha elmegy a beteg baba" és társai, mert attól még rohadtul fáj az elvesztése. Megelőzhető? Nem. Valami rosszul sült el, kivédhetetlen.

Hormonális eltérések: szintén nem ritka. Idetartozik az inzulinrezisztencia, PCOS, pajzsmirigy problémák, és minden ezzel összefüggő endokrinológiai betegség. Ez olyan, mint a dominó, minden-mindennel összefügg, ha az egyik érték borul, minden borul. Megelőzhető? IGEN! Ha kicsit is azt érzed, hogy valami nem oké, ne hagyd magad lerázni, és vidd végig a kivizsgálásokat. Én a saját példámból okulva, minden babára vágyó társamnak azt javasolnám, hogy menjen el szépen már a próbálkozás előtt egy teljes hormonprofilra. Mert itt még rosszabb a vetélés, amikor a baba rendben fejlődetett volna, csak nálunk nem stimmelt valami, ami viszont kezelhető lett volna. Gyakori a progeszteronhiány, Magyarországon szórják, mint a fruttit az első 12 hétben, külföldön pedig csak elvétve. Léteznek növényi alapú progeszteron krémek is, melyek nem vénykötelesek, érdemes kicsit utánajárni, mert ártani nem tud, de ha hiány van, bajt okozhat. Nekem a vetélés után automatikusan adták.

Anatómiai eltérések: kezelhető, sima hüvelyi ultrahanggal felismerhető, ha kompetens az orvos

Fertőzések: kis odafigyeléssel kivédhető, vagy ha már baj van, sokszor még menthető a baba

Emelgetés (?): ha vérzés van, tilos, ezt én magam is tapasztaltam, rosszul esett közben hajolgatni és bármit megemelni. Ha sérülékeny a terhesség, veszélyes lehet. De ha megnézzük a 2-3. gyereküket váró anyukákat, nem fogja beemelni magát a gyerek az etetőszékbe, mégsem vetélnek el. Szóval ez olyan mérlegeljünk és tapasztaljuk ki téma szerintem. Illetve tilos hasból emelni, az sicher.

+1 Stressz (?): ez elég sok helyen vitatott, nyilván nem hasznos, és egy durva magánéleti válság akár előidézheti a vetélést, de a napi átlag stressz nem szokott bajt okozni. Én "kiváló" idegállapotban csináltam végig az első trimesztert, hiszen túl voltam már egy vetélésen és 3 hétig véreztem. Az viszont tény, hogy szerencsésebb a kiegyensúlyozott lelkiállapot ilyenkor is.

Hogy mennyi időt kell várni a vetélés után a következő babáig, szintén nagyon változó véleményeket lehet hallani.

A várjunk 2 ciklust-tól az 1 évig, sokfélével találkoztam. Mi 3 hónapot vártunk, ez a leggyakoribb javaslat. Külföldön pedig a 2 ciklus kivárása. A nagy öregek pedig tuti, hogy 1 évet fognak mondani. Ami a legfontosabb, hogy lelkileg rendbe jöjjön az ember. Nem könnyű, de muszáj elengedni a meg nem született babákat.

A habituális vetélés (legalább 2 baba elvesztése) egy nagyon nehéz téma, és szerencsére nem tudok róla sokat. Ott már az összeférhetetlenségtől, az immunológiai és genetikai problémáig rengeteg dolog jöhet szóba, erre specializálódott intézmény felkeresése szokott következni, ez viszont nagyon ritka, a párok pár százalékát érinti csak szerencsére.